כִּ֣י
בֹ֗שְׁתִּי
ḇō·šə·tî,
לִשְׁא֤וֹל
liš·’ō·wl
מִן־
min-
of
הַמֶּ֙לֶךְ֙
ham·me·leḵ
the king
חַ֣יִל
ḥa·yil
וּפָרָשִׁ֔ים
ū·p̄ā·rā·šîm,
לְעָזְרֵ֥נוּ
lə·‘ā·zə·rê·nū
to help us
מֵאוֹיֵ֖ב
mê·’ō·w·yêḇ
、 בַּדָּ֑רֶךְ
bad·dā·reḵ;
on the road
כִּֽי־
kî-
אָמַ֨רְנוּ
’ā·mar·nū
、 לַמֶּ֜לֶךְ
lam·me·leḵ
to the king
、 לֵאמֹ֗ר
lê·mōr,
saying
יַד־
yaḏ-
the hand
אֱלֹהֵ֤ינוּ
’ĕ·lō·hê·nū
of our God
עַל־
‘al-
[is] upon
כָּל־
kāl-
מְבַקְשָׁיו֙
mə·ḇaq·šāw
לְטוֹבָ֔ה
lə·ṭō·w·ḇāh,
וְעֻזּ֣וֹ
wə·‘uz·zōw
וְאַפּ֔וֹ
wə·’ap·pōw,
עַ֖ל
‘al
כָּל־
kāl-
. עֹזְבָֽיו׃
‘ō·zə·ḇāw.