וַיֹּ֧אמֶר
way·yō·mer
And said
ל֣וֹ
lōw
to him
פַרְעֹ֗ה
p̄ar·‘ōh,
כִּ֠י
but
מָה־
māh-
אַתָּ֤ה
’at·tāh
חָסֵר֙
ḥā·sêr
עִמִּ֔י
‘im·mî,
with me
וְהִנְּךָ֥
wə·hin·nə·ḵā
מְבַקֵּ֖שׁ
mə·ḇaq·qêš
לָלֶ֣כֶת
lā·le·ḵeṯ
to go
אֶל־
’el-
to
؟ אַרְצֶ֑ךָ
’ar·ṣe·ḵā;
、 וַיֹּ֣אמֶר ׀
way·yō·mer
so he answered
– לֹ֔א
lō,
כִּ֥י
but
שַׁלֵּ֖חַ
šal·lê·aḥ
. תְּשַׁלְּחֵֽנִי׃
tə·šal·lə·ḥê·nî.
do let me go .